2013. augusztus 3., szombat

Álláskeresés csapó 2.

Az álláspiac pang, mindenhová üzletkötőt keresnek, szóval akár azt is mondhatnám, hogy elkeserítő a helyzetem. Azért néha akad egy-egy üde kivétel, így pályáztam meg pár hete egy HR állást közvetítő cégen keresztül. Már el is felejtkeztem a pályázatomról, mikor jött egy megkeresés telefonon, hogy behívnának a Pécsi Tudományegyetemhez állásinterjúra. Természetesen igent mondtam, bár őszintén megmondva nem emlékeztem semmire az állással kapcsolatban.
Életem egyik legjobb állásinterjú-élménye volt, annak ellenére, hogy látszott, nálam tapasztaltabb munkatársat keresnek, HR kontroller pozícióba, ami azért elég magas beosztás, még akkor is, ha a fizetés a közalkalmazotti bértábla szerint nem túl magas.
Kellemes környezetben várakoztunk a tikkasztó meleg ellenére, az egyetem HR osztálya a régi Művészeti Kar épületében található, hűvös falak és itt-ott elhagyott szobrok/képek társaságában. Kicsit megvárakoztattak ugyan, de elnézést és türelmet kértek, és szinte pontosan kezdtünk. Nem egyedül vártam meghallgatásra, rajtam kívül még két pályázót hallgattak meg, és amíg várakoztunk, jól elbeszélgettünk.
A "felvételi bizottság az osztályvezető helyettesből (az osztályvezető épp nyaralt), az egyik részleg vezetőjéből és egy titkárból állt. A beszélgetés elején mindent megtudtam a munkáról, őszintén, nem csak a szép és jót, hanem az árnyoldalakat is. Úgy gondolom, ez korrekt, profi hozzáállás, hiszen ha az elején fűt-fát ígérnek, és a munka közben derül ki, hogy nem is úgy van, mint az előzetes megegyezésben volt, akkor abból komoly anyagi, motivációs és szakmabeli károk következhetnek. Miután megtudtam sok mindent a foglalkoztatás jellegéről, el kellett mondanom, szerintem miért lennék én a legalkalmasabb. Nos, itt eléggé kijött a tapasztalatlanságom, hiszen ez volt a második (de igazából az első igazi) állásinterjúm, izgultam is, és tetszett volna a munka, így elég nagy nyomás alatt kicsit össze-vissza beszéltem, de aztán a zavarodottságon nevettünk egy kicsit, és utána már egész jól ment a dolog. Nagyon pozitív élmény volt maga az interjú, kedvesen és segítőkészen viselkedtek velem, sok sikert kívántak, és pár napon  belül, annak ellenére, hogy nem engem választottak, egy nagyon kedves levélben értesítettek, megköszönték a színvonalas pályázatomat és hozzájárulást kértek önéletrajzom megőrzésére.     
Egyszóval szuper tanulópénz volt, tanultam belőle, és remélem, hogy a következő állásinterjú jobban fog sikerülni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése